2012. október 20., szombat

Lakatos Levente: Barbibébi


Arra sem emlékezett, hogy mikor került a biliárdasztalra. A fekete bőrű srác, akit a combjaival szorított magához , már legalább tíz perce az extrém-mélyre kivágott dekoltázsát nyalogatta, s közben méretes ujjaival a feszes melleit masszírozta. Végre kezdett beindulni a buli!”

Magyarország legnépszerűbb popsztárja kidobja aktuális barátnőjét. Barbi élete a siker, a pénz, és a csillogás. A szakítás után egyre mélyebbre süllyed, míg egy hétvégi buli után szándékosan elgázolják.


A sokktól emlékezetkiesése lesz, szinte mindent elfelejt botrányos múltjából. Siófokra menekül az őrjöngő média elől, ahová legjobb barátja, Krisz is elkíséri. Krisz nem bocsájtotta meg Barbinak, hogy kifecsegte féltve őrzött titkát - hogy a fiúkat szereti. Mégis segít neki, együtt nézik végig Barbi régi videóblogjait, hogy rájöjjenek , ki akarhatta megölni. És hogy szembenézzenek eddigi önmagukkal , és eldöntsék végre , mit is akarnak kezdeni az életükkel - és persze a két siófoki szépfiúval , akiktől könnyebb elolvadni, mint a tűző nap sugaraitól.


Lakatos Levente gossip-, és ifjúsági újságíróként közvetlen közelről ismeri a sztárok csillogó és gyakran sötét világát. Első regénye arcpirítóan szókimondó, merész és megindító.


Erre a könyvre még kb. 1 – 1,5 éve akadtam rá egyik osztálytársam révén, aki szinte az egekig dicsérte. Akkor még nem foglalkoztam vele, mert leginkább külföldi szerzőktől olvastam csak történeteket. De azóta eltelt egy kis idő, közben újra ráakadtam a neten és egyből eszembe jutott az a bizonyos személy, akitől hallottam róla. Úgy voltam vele, megér egy próbát, hátha én is megszeretem. Habár a borító is nagyon jól mutatja a tartalmát, igyekeztem nem foglalkozni vele.

A fülszöveg szerint egy 17 éves celebről szól a történet, akit kidob a pasija, - mellesleg az ország legnépszerűbb popsztárja - és ezután elkezd lecsúszni azon a bizonyos lejtőn. Igen ám, de közben őt és a „kis alattvalóját” egy hétvégén elcsapja egy őrült. Ezután Siófokra menekül a média elől és meleg barátjával, Krisszel próbálják kideríteni, miért akarták őt megölni…

Lakatos Levente
 Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy regényt írni egyáltalán nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik (ugyanis én magam is próbálkoztam vele, ami sajnos utána kudarcba is fulladt), de ez a sztori egy komplett merénylet volt az agyam ellen. Amikor végeztem vele, csak pislogtam, hogyan lehet ilyet kiadni. Még hogy szókimondó, merész és megindító. Ezzel vitatkoznék. Ugyanis egy könyv, dal vagy akármi attól nem lesz szókimondó, ha telepakolják egy csomó káromkodással és szinte az alfa alá viszik a nyelvezetét. (Csak azért, hogy ne mondjak semmi csúnyát.) Pont az ellenkezőjét érik el vele. Egyszerűen vulgáris és közönséges lesz az egész. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy virágnyelven kell írni, de ezt a legnagyobb jóindulattal sem lehet profinak nevezni.
Megindító lenne? Ezek szerint nagyon rossz lehetek szövegértésből, ha nem vettem észre. Én ugyanis csak annyit értettem belőle, hogy Barbibébi idegösszeroppanást kap, mert kezd kikerülni a rivaldafényből, Krisz meg egy olyan vonat után fut, ami már ezer éve otthagyta… Ja, és még nem is volt szó arról a rakat kínlódásról. Az egész cselekmény annyira vontatott. Nem értem, hogy ezt a Krisz - Patrik – Simon szerelmi háromszöget minek kellett belerakni. A történet szempontjából abszolút lényegtelennek tartom, mert nem befolyásol igazán semmit. Ráadásul a történet vége irtóra össze lett csapva. Teljesen olyan érzésem volt, mintha már abszolút kifogyott volna az ötletekből a szerző, sőt már kedve sem volt az egészhez és gyorsan be akarta fejezni valamivel. Szóval, egyáltalán nem alapos és kidolgozott.
A karakterek egyáltalán nem jöttek be. Ez a gazdag papa-mama gyerek stílus abszolút nem az én világom. De ami vagy aki istenigazából kiverte nálam a biztosítékot az Barbi anyja. Hogy lehet egy anya ilyen? Amikor a drágalátos kislánya bajba kerül, akkor is csak a saját érdekeit nézi. Az ilyentől komolyan mondom, rosszul vagyok. Ami pedig a jellemüket illeti… Szerintem még egy icipici hangyába is több értelem szorult, mint az összes szereplőt együttvéve.
Még hogy ez a való élet? Mégis kiknek? Eléggé unalmas lehet.
Összességében ez a könyv azoknak való, akik éjjel-nappal a bulvárlapokat bújják, és írásnak nevezik ezt a borzalmasan közönséges katyvaszt.

0 Hozzászólás:

Megjegyzés küldése